Cseri – Módszer
Holisztikus Mozgásos Személyiségfejlesztő Terápia
Célunk:
Az idegrendszeri éretlenséget mutató gyermek, vagy felnőtt funkcionális és strukturális fejlesztése, a lehetőség szerinti legkedvezőbb állapot elérése.
A neuro-atipikus fejlődésmenetet mutató gyermekek kognitív képességeinek vizsgálata és fejlesztése a mozgásbeli érésük vizsgálata és fejlesztése nélkül rengeteg kudarchoz és lassú előrelépéshez vezet. Ma már szerencsére rendelkezésre állnak olyan tesztek, felmérések, vizsgálati módszerek, melyek megfelelően mutatják az érésbeli elmaradást, feltárják a hiányosságokat, s azokat a megfelelő mozgásfejlesztéssel pótolni lehet. A kognitív funkciókat ki lehet alakítani, s ezzel a gyermek személyiségfejlődését akadályozó területeket a megfelelő érettségi szintre emelhetjük.
A gyermeki agy funkcionális fejlődésének sokféle akadálya lehet, pl. sérülések, oxigén hiányos állapotok, az optimális átépülési időn túl fennmaradó primitív reflexek, stb. Az is közismert tény, hogy az agyi struktúra felépülése alapvetően a mozgás által történik .
A kisagyi funkciók, az izommozgások, a testtartás, az izomtónus szabályozása, a vesztibuláris információk, az agykéregből érkező információk integrálása, a mozgáskontroll, ennek fejlesztése az elsődleges feladat. Továbbá megerősíteni, vagy kialakítani a két agyfélteke közötti kommunikációt.
A cerebellum (kisagy) éretlensége viszonylag korai életkorban is vizsgálható, jól fejleszthető, s ha ez időben történik, akkor későbbi figyelem- magatartás- és tanulási zavarok kiküszöbölhetőek, vagy jelentősen csökkenthetőek.
Célirányos mozgásos feladatokkal kialakíthatjuk a gyermek idegi szabályozását, mozgásvezérlésének harmóniáját, egyensúlyának optimális működését. Ez teszi lehetővé a környezethez való alkalmazkodás gyors és pontos irányítását, a kognitív képességek fejlődését.
Optimális esetben a központi idegrendszer fejlesztése akkor ér el sikert, ha a gyermek kialakulatlanságait alap strukturális szinten kezeli, s nem csak funkciókat akar kiépíteni (járni tud, de menni nem). A szenzitív időszakok lezárulta után, általában azt a nézetet tartják a szakemberek elfogadottnak, hogy már csak gyengébb eredményeket lehet elérni. Az alapozó jellegű mozgásterápiák azonban regressziós fázisban újra megnyitják a szenzitív ablakot, s ezzel lehetőség nyílik az elmaradottak pótlására, az idegi szerveződés újra strukturálására. Adott esetben ez felnőttek esetében, vagy a rehabilitációban is igaz agyi katasztrófa után.
A módszer:
Az intervenció elsődleges színtere a mozgás, melyen keresztül kiépülnek a megfelelő agyi kapcsolatok a külvilág ingereinek a feldolgozására és a reakciókra. Ennek lényege, hogy az idegrendszert felépítő neuronhálózat szervezettsége és működése elérje az egyén számára az optimumot. A mozgások egymásra épülő rendszer szerint az egyszerűtől az egyre bonyolultabbig haladnak, abban a tempóban, amit az egyén elbír. A gyakorlatokkal újraindítjuk az agy érési folyamatait, születéstől kezdve a magasabb szintek felé haladva. A mozdulatok kivitelezése nagy számban, hetente többször ismételve adja a lehetőséget a stabil agyi struktúra kialakítására.
A közeg, ami körülöleli a gyermekeket a folyamat során megértő, támogató, kellő mértékben elváró és lehetőség szerint ítélkezésmentes, ám stabilan strukturált és kellően szabályozó kell, hogy legyen. Ez nem csak a terápiás termi helyzetekre nézve szabály, hanem ilyen légkört kívánatos a családban is megteremteni.
Tekintettel arra, hogy a terápiás folyamat nem az élettől szeparáltan történik, hanem a mindennapok részeként, ezért a megszerzett előnyöket automatikusan hasznosítják, és szinte észrevétlenül válnak egyre könnyedebbé a családban a mindennapok és megjelennek a társadalmi közegükben a kisebb-nagyobb sikerek.
Az egyén a személyes kapcsolataiban és kapcsolódásain keresztül integrálódik szűkebb családi és baráti, tágabb lokális és társadalmi közegébe, ahol képességeinek tükrében és erőfeszítéseinek hatására tud megnyilvánulni. Ahhoz, hogy a lehetőségeit jól tudja kamatoztatni, személyiségében érettebb és döntéseiben tudatosabb jelenlétet kell megvalósítania.
Célunk, hogy a velünk együttműködő családok gyermekei és szüleik kompetenciáikat minél inkább kiteljesítsék és minél boldogabb életet éljenek.
A munka a gyermek fejlődése érdekében:
Meghatározott időn keresztül, meghatározott gyakorisággal
meghatározott intenzitással,
a cél eléréséig tart.
A cél minden esetben az, hogy a terápiában részesülő gyermek intelligenciájának és a családi szociológiának tükrében elérje a biológiai életkorának megfelelő idegrendszeri érettséget, kialakítsa az adekvát viselkedést és kialakuljon az egészséges önértékelése és önbizalma.
A mozgások, melyet a gyermek a folyamat során végez, a terápiás munka időszerűségének megfelelően szabályozott, számára érthető és kivitelezhető gyakorlatok, melyekkel az idegrendszer magasabb szintű érését érjük el a folyamat végére.
A feladatok esetenként unalmasak, fárasztóak, és akár küzdelmesek lehetnek a gyerekeknek, ezért kisebb-nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük. Ez a záloga az önbizalom épülésének.
Regresszió
A folyamatot terápiás regresszió kíséri, ami nem káros, nem kóros, meghatározott tünetekkel jár; ami lehetővé teszi az idegrendszer számára a korábbi hiányok megélését és integrálását, a gyermek testi-lelki- és szellemi fejlődésének érdekében. A regresszió leggyakoribb megnyilvánulása az érzelmi élet kibillenése, mint kísérő tünet, amely a mindenkori regresszió múltával kiegyensúlyozottá válik.
Ezért a terápiás folyamat megszakítása komoly zavarokat okozhat a gyermek fejlődésében.
Általában egy korábbi fejlődési fázis újra megjelenéseként tartjuk számon. Előfordulhat erős érzelmi hatásra felnőtteknél is. Ilyen például gyászidőszakban, ha valaki összekucorodva ringatózik, így nyugtatva magát. Előfordulhat túlzott fáradtság idején is, amikor egy apróság is kibillent minket lelki egyensúlyunkból.
A terápiás regresszió a fentiekkel szemben szándékosan kiváltott állapot. Mozgásterápiák esetében azt jelenti, hogy a spontán fejlődés során kialakult idegi kapcsolatokat, melyek nem megfelelően alakultak ki, a terápiás mennyiségű és megfelelő irányú ingerlés már szétbontja, de az új, megfelelő kapcsolatok, melyek a terápiás hatásra folyamatosan épülnek ki, még nem elég stabilak a megfelelő működéshez. Ebben az „interregnumban”, a magasabb vezérlési készségek átmenetileg nem érhetők el 100%-ban, ezért a terápia alanya infantilisabb viselkedést tanúsít.
Ez az állapot jelzi, hogy a terápia hatásos, működik, valódi helyreállító eredményt tud elérni. Ezért örülünk ennek az állapotnak. A gyermek a szocializációs tanulási folyamatait is újraindítja: türelem, fegyelem, szabálytudat, tisztelet, coping, stratégiák, stb. További lelkesítő lehetőség, hogy ilyenkor az elrontott nevelési görbék kiegyengethetők, a kötődési sebek gyógyíthatók. Gyakran előfordul, hogy örökbefogadott gyerekek ilyenkor tudnak kialakítani valódi, elsődleges kötődést az örökbefogadó szülővel, valamint a császármetszés útján világra jött gyermekek átélik a spontán születés élményét.
Az idegrendszer megmozgatásához, ahhoz, hogy valódi, tartós változást érjünk el, terápiás mennyiségű ingerre van szükség.
A terápiás mennyiség a következőket jelenti:
- megfelelő időn keresztül.
- megfelelő mélységben,
- megfelelő ingersűrűségű hatás.
Ahhoz, hogy ezt elérjük, minimálisan hetente kétszer meg kell dolgoztatnunk az idegrendszert.
Mivel belenyúlunk az idegrendszer működésébe, a terápiás hatás kiváltásával regressziót érünk el. A regresszió megszűnéséig muszáj folytatni a terápiát, különben megjósolhatatlan, hova fognak a „bóklászó” idegi kapcsolatok kötődni. Ha folytatjuk az idegrendszer megfelelő ingerekkel történő stimulálását, az elvárt, egészséges irányba tereljük a rendszert. Ennek időigénye egyénileg más és más lehet. Ezért, ha azt hallja a terapeutától, hogy még mindig regresszióban van a folyamat, és ezért nem hagyhatja abba a gyermek a terápiát, az nem Ön ellen van, hanem a gyermek érdekében történik.
Módszerünk elemei:
Holisztikus szemlélet
A holisztikus szemlélet abban áll esetünkben, hogy a szülő és a gyermek ne azonosítsa magát a viselkedésével és a tüneteivel. Legyen belátásuk a változás érdekében tett erőfeszítések fontosságára. Vállaljanak felelősséget a siker érdekében vívott folyamatban, hozzáállás és viselkedés tekintetében.
Amennyiben a szülő megértette az eredendő okokat, az összefüggéseket a gyermek nehézségeinek a kialakulásában, tegyen meg mindent a saját traumájának a feldolgozása érdekében. Ez ugyanis alapvetően meghatározhatja a gyermekéhez fűződő kapcsolatának minőségét és a terápiás folyamat sikerét.
Továbbá az első találkozástól a folyamat végéig a gyermeket az érési folyamatok, a biomechanika, a funkcionális táplálkozás, a család mechanizmusai, a közösség hatásai, és az aktuális állapot tükrében szemléljük és kezeljük.
Mozgásterápia
A mozgásterápia magában foglalja mindazokat a mozgásmintákat, melyekre az agynak az érése, épülése során szüksége van.
A kezdeti csecsemőkori, egyszerűbb gyakorlatoktól az egyre bonyolultabbá váló, összetett feladatokig. Ezek ismétlésén keresztül újraindulnak az agy érési folyamatai, pótolva a korábban kialakult hiányosságokat.
A terápia szabályai szerint: rendszeresen, meghatározott gyakorisággal, megfelelő intenzitással, a szükséges időn keresztül adunk az agynak ingereket, míg el nem érjük a kívánt állapotot.
Beszédfejlesztés
Mozgásterápiánk pozitív hatással van a beszédfejlődésre. Terapeutáink ismerik és használják a mozgásos feladatokkal együtt azokat a nyelvi fejlesztő játékokat, melyekre a nem beszélő, vagy megkésett beszédfejlődésű gyerekeknek szükségük van a nyelvi fejlődésük érdekében. A beszédindításban jelentős a mozgásterápia szerepe. Ha a gyermek beszédfejlődésének olyan akadályai vannak, melyek kompetencia határainkon túlmutatnak, akkor a velünk együttműködő szakemberekre tudunk támaszkodni.
Személyiségfejlesztés
Alapja a lelki egészség. Az egészséges személyiség kialakulásának alapfeltételei gyerekkorban a biztonság, stabilitás, elfogadás, biztonságos kötődés, autonómia, kompetencia, én-azonosság, igények szabad kifejezése, érzelmek megélése-kifejezése, játék, spontaneitás, önkontroll, realitás, keretek stb.
Ezek hiánya, vagy sérülése esetén felnőtt életünkben a sérült én-tudatban realitásvesztés következik be. Kialakulnak azok a sémák, melyek meghatározzák a felnőttkori működéseinket.
Oszteopátiás kezelés
Izomegyensúly zavar, vagy biomechanikai elakadás esetén oszteopata szakembereink vizsgálat után igyekeznek visszaállítani a csontok, ízületek, szalagok, izmok és a kötőszövet harmóniáját, lehetővé téve a test optimális működését, biztosítva a terápia sikeres folyamatát.
Nevelési, életvezetési tanácsadás
Ha a család bármely tagjának nehézségei vannak, az ez egész családra kihat. Ezért szemléletünk szerint a családot, mint egy működő rendszert kell támogatnunk és segítenünk. Fontos, hogy létrejöjjön a harmónia és értékes életet tudjanak megélni mindannyian.
Mozgásterápiánk a gyakorlatban
Minden csoportos foglalkozás 90 perc hosszú. Az üdvözlések után a gyerekek elfoglalják a helyüket a teremben és 5 perces csendgyakorlattal indítjuk a ráhangolódásukat. Ez idő alatt „megérkeznek” a terápiás helyzetbe testben és lélekben, és fel tudnak készülni a közös munkára. Az óra eleji beszélgetések korcsoportonként és alkalmanként eltérőek.
A gyerekek a feladatok megkezdése előtt és közben is rendszeresen vizet isznak.
Alapvetően gimnasztikai jellegű feladataik vannak, meghatározott ismétlésszámban és bonyolultságban egymásra épülő rendszerben.
A feladatokat a terapeuta az aktuális terápiás folyamatnak megfelelően kéri a gyerekektől, annak tükrében, hogy ki hol tart éppen.
Az óra során dinamikus és fizikálisan kevésbé megterhelő gyakorlatok váltakoznak, kisebbek esetében mondókázva, énekelve, gitár zenével, élő mesével kísérve.
Az óra végén játékkal és a napi munkájuknak az ön-értékelésével zárjuk a foglalkozást.
GYEREKSZÁJ:
-Azt kell megkérdezned tőlem, hogy hogyan sikerült a csendgyakorlat!
– Nahát, miért kell megkérdeznem?
-Mert el akarom mondani!
GYEREKSZÁJ:
Egy, egy, egy, egy, egy (Bendi fejet emel), egy, egy, egy, egy….egy, egy, egy, egy, egy…. Na, már csak kettő kell!
